BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály

SZIGORÚAN TITKOS!
... számú pld

J E L E N T É S

Jelentem, hogy Galántai György a közelmúltban ismét jelentkezett egy postai küldemény révén, amely egyszerre két funkciót lát el: továbbítja egy kanadai művész anyagát, valamint felhívást tartalmaz Galántai (korábban szóban már említett) „postai művészet” kiállítására, amelyet 1987-ben akar megrendezni.

A Galántai által lebélyegzett, sokszorosított felhívás hasonlít a korábbi „pályázatokhoz”, s nyilvánvaló, hogy ezt a lapot Galántai nagy számú hazai és külföldi művészhez juttatta el vagy fogja ezután eljuttatni. Az angol szöveg főcíme: „WORLD ART POST”, vagyis „Világ-Művész-Posta”, ami arra utal, hogy a kiállítás tárgya Galántai egyik hagyományos működési területe, a mail-art, és hogy nemzetközi részvételt akar elérni. A beérkezett anyagokat a budapesti Szépművészeti Múzeumban szeretné kiállítani, és ezt a főcímben már előre jelzi. (Az Almássy téri Szabadidőközpontban néhány héttel ezelőtt lefolytatott személyes beszélgetés alkalmával Galántai már említette, hogy tárgyalt a múzeum képviselőivel. Az úgynevezett Grafikai termet bocsátanák rendelkezésére, ha a dolog megszervezése sikerül.) A felhívás szövege első helyen a bélyegekre utal. Ezáltal a rendezvény szerves folytatása lenne a néhány évvel ezelőtt lezajlott nemzetközi művészbélyeg-kiállításnak (Fészek Klub). Lehet azonban küldeni több bélyeget tartalmazó komplett lapokat, képes levelezőlapokat, borítékokat, különféle publikációkat, köztük mail-art katalógusokat, diaképeket, filmet. A felhívás azt ígéri, hogy a kiállításról magáról is készül majd poszter és katalógus. Egyúttal – a kiállítástól függetlenül – reklámozza Galántai ART POOL gyűjteményét, amikor azt írja: „az Artpool folyamatosan gyűjt és cserél művészek által készített postabélyegeket (művészbélyegek) és bélyegmunkákat.” (Bélyegmunkán a szorosabb értelemben vett bélyegeken kívüli mail art művek különböző válfajai értendők, amelyeket a felhívás már korábban felsorolt.) Végül figyelmeztet arra, hogy a pályázatra ajánlott levélben küldjék be az anyagokat, 1986 végéig.

Alkalmazkodva a felhívás témájához Galántai magát a felhívás papírlapját is bélyegívre emlékeztető szürke-fehér mintázattal nyomtatta. Ennek az alján „Művészbélyeg-kiállítás – Artpool, Budapest 1981” felirat olvasható angolul. Nem világos, hogy az 1987-es tervezett kiállítással ez hogyan hozható összefüggésbe. Legvalószínűbb, hogy Galántai ezzel az első felirattal azokat kívánta „megcélozni”, akik hazai vagy külföldi részről anyagot küldtek a korábbi kiállításra, és így emlékezhetnek arra.

Galántai küldeményének nagyobb része egy kanadai művész anyaga, amelyet Algol László részére, de Galántai Frankel Leó úti postacímére küldött. (A felhívást Galántai ügyesen úgy helyezte el, hogy a kanadai anyag borítópapírjaként használta fel.) A kanadai küldemény több géppapír méretű sokszorosítványból és néhány egészen kis méretű nyomtatványból áll. Az egyik sokszorosított lap két oldalán két különböző újságban megjelent cikk részletének (egyik a „The Globe and Mail” című napilap 1983 szilveszteri száma) másolata látható. Ebből kitűnik – bár a borítékon feladó nem szerepel –, hogy az anyagokat szinte bizonyosan Michael Bidner kanadai mail-art művész küldte. Ezzel a névvel korábban egyáltalán nem találkoztam, még kevésbé a művésszel személyesen. A küldés oka tehát nem világos. Mivel a cikkekből kiderül, hogy Bidner a világ eddigi legnagyobb mail-art, illetve művészbélyeg-katalógusán dolgozik, és erre magánforrásokból (legalábbis a cikk készítése idején) havi 1000 dollárt költött, elképzelhető, hogy mindazoknak a „művészeknek” írt, akik szerepelnek Galántai korábbi kiállításának katalógusában. Az is lehet, hogy a sokszorosított munkák alapján a Galántai katalógusból kiválasztott, számára érdekesnek tűnő művészeknek írt. A cikkmásolatok nem hagyják említés nélkül, hogy Bidnernek vannak magyar kapcsolatai. A Sandra Bernstein cikkben pl. szerepel, hogy „mindeddig csupán egyetlen mail-art katalógus készült, Budapesten” (ezt a tényt a kanadai újságírónőnek szinte bizonyosan Bidner maga említette meg), a másik cikkben pedig ezt olvassuk: „A megnyitón (tudniillik Bidner egy 1984. június eleji nemzetközi mail-art kiállításának megnyitóján) egy magyarországi eredetű filmet vetítettek le, amely fekete-fehér közelképekben több mint 700 művészbélyeget mutat be, valamint lejátszottak egy 'Mail-art zene' hangszalagot.” Szinte bizonyosra vehető, hogy Galántai készítményeiről van szó. Galántai tehát alighanem élénk kapcsolatot tart Bidnerrel, és ennek köszönhető az Algol László részére érkezett anyag is. Az anyag további, ábrákkal ellátott lapja maga is felhívás egy nemzetközi kiállításra, amelyet Bidner a vancouveri világkiállítás apropójából WORLD POSTEX, illetve CINDERELLEX és ARTISTAMPEX címeken rendez. A felhívás szövege részletesen, sőt bizonyos didaktikus jelleggel írja le a filatélia eredetét és a szó kezdeti jelentését, a művészbélyegek besorolását, a bélyeggyűjtők által „cinderellá”-nak (Hamupipőke) nevezett kiegészítő nyomtatványok típusait. Ebből a felhívásból és a többi anyagból kiderül, hogy Bidner gyűjteményének bázisa – és valószínűleg állandó működési helye is – az Ontario kanadai államban lévő London nevű kisváros, azonban a világkiállítás idejére Vancouverbe költözik és ott dolgozik. A nemzetközi művészbélyeg-találkozó üzleti elemekben sem szűkölködik, mert a felhívás szerint állandó „börze”, vétel és eladás lesz. (Ezek a kanadai rendezvények 1986. augusztus 1. és 31. között lesznek megtartva.)

Budapest, 1986. június 3.

E/Huszas szds.

Horváth Tibor r.őrngy

Nytsz.: 4/5-536/1986.
K.: 4 pld-ban – „L” do
- „Festő” do.
- BM III/III-B.
- Táj. von
K.: HT/NI

[E/Huszas r. szds. bocsánatot kér ]

[az olvasó / kutató figyelmébe]