BELÜGYMINISZTÉRIUM
SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS
J E L E N T É S
Megbízható adataink szerint az utóbbi időben a képzőművészet területén néhány negatív jelenség jól érezhetően azt mutatja, hogy a kulturális kormányzat demokratizálási erőfeszítéseit tudatosan felhasználják megtűrt, illetve tiltott művek bemutatására, a nyugati divatos művészeti irányzatok kritikátlan népszerűsítésére. A hivatalos szervek tudta és engedélye nélkül, magánkezdeményezésre létrehozott archívumok kereteit felhasználva akciókat hajtanak végre, amely folyamatos ellenséges tevékenység bázisává vált.
E tevékenység egyik prominens személye DR. BEKE LÁSZLÓ pártonkívüli, művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport tudományos főmunkatársa, aki a magyarországi underground mozgalom egyik szervezője. A szocialista művészeti irányvonallal szemben szélsőséges nyugati művészeti koncepciót képvisel. Szervező tevékenysége erre irányul, hogy e művészeti irányzatot érvényesítse, illetve a képzőművészeti közéletben vezető szerephez jusson.
Számon tartja és mozgósítja a vele egyetértő „mellőzött” képzőművészeket. E művészek munkáinak felhasználásával kívánja elfogadottá tenni az általa támogatott „elit”-et, akik véleménye szerint személyükben és munkáikkal az „igazi” képviselői a progresszív képzőművészeti irányvonalnak.
Több tény azt mutatja, hogy a hivatalosan el nem ismert avantgárd művészek számára dr. Beke László koncepciója alapján és háttérirányításával, kapcsolatai között pontos munkamegosztással szervezeti kereteket alakítottak ki és szervezik a hazai, nemzetközi képzőművészeket, gyűjtik archiválják anyagaikat.
Tevékenységük és helyzetük összegzésére, nyílt lépésként a hazai és külföldi kapcsolatok számbavételére, alakítják az Iparterv-társlat 10 éves évfordulójára való megemlékezés fontos lépés volt tevékenységükben.
A jubileumi Iparterv-tárlat 10 éves évfordulóját a konferencián résztvevőkkel rendezték meg. A kiállítás és a katalógus számára több külföldön élő személy is küldött anyagot, illetve jelezte, milyen anyaga használható fel. Pl. Szentjóby Tamás, Lakner László, Frey Krisztián, Konkoly Gyula.
A jubileumi Iparterv-tárlat megrendezésében fiatalokat vontak be azzal a céllal, hogy ezzel a tárlattal „nem emléket állítanak a múlnak, hanem a fiatal generáció problémáinak lereagálását kell hogy szolgálja...”
Dr. Beke László tevékenysége az értelmiségi ellenzék körében közismert, akcióikon néhány esetben részt vett. (A marxizmus a negyedik évtizedben és a Profilban jelent meg írása. Tatai „Múzeárion” c. előadássorozat egyik szereplője: Hajas [Frankl] Tiborról tart előadást.)
BÁN ANDRÁS művészettörténész 1978 februárjában nyilvánosan meghirdette a Magyar Avantgárd Művészet Múzeuma szervezését. Ez magánkezdeményezés, „igazgatója” Bán András.
1979 augusztusában Bán és Könczöl Csaba művészettörténész stencillel sokszorosított körlevéllel kerestek meg kb. ... személyt. A címzettek egy részét ellenséges tevékenység alapos gyanúja miatt szerveink több éve ellenőrzés alatt tartják.
A körlevélben a címzetteket arra kérték, hogy a Magyar Avantgárd Művészet Múzeuma részére – amely különböző véleményeket archivál, illetve publikál – a realizmusról 4 fő témában 11 kérdésre adjanak választ.
A téma kidolgozását azért tartják szükségesnek, mert „a realizmus politikai fegyverré vált”. S azt akarják bizonyítni – a körkérdésekre adott válaszokból majd kiderül –, hogy „nincs a realizmusnak alternatívája”.
A „Realizmus” körkérdésre 35 személy adott írásban választ. A válaszadások szervezése még nem fejeződött be. A Magyar Világban tervezi megjelentetni egy félév múlva.
Ez év januárjában a Magyar Avantgárd Művészet Múzeumában február óta összegyűjtött és katalogizált anyaga; közben a Realizmus körkérdésre adott válaszok is kiállításra kerültek.
Ezek az anyagok a Magyar Avantgárd Művészet Múzeuma rendelkezésére állnak, bármikor szamizdat-irodalomként terjeszthetik, illetve külföldi megjelentetésre kiküldhetik.
GALÁNTAI GYÖRGY pártonkívüli, festőművész a hivatalos szervek engedélye nélkül „Art Pool” archívumot hozott létre, amelyben főleg külföldi anyagokat tárol. Felhívásában – amelyet több száz nyugati állampolgárnak megküldött – ismertette, hogy az „Art Pool” összegyűjt: dokumentumokat, fotókat, kiadványokat, elképzeléseket, utópiákat és különféle anyagokat.
Kérésére nyugati szélsőséges divatos irányzatokat képviselő „művészektől” érkeznek anyagok, amelyek között obszcén, ideológiailag káros és politikailag kifogásolhatók is voltak.
Legújabb adataink szerint gyűjteményének további bővítése érdekben nyomdai úton – kb. 1000 példányban – „Art Pool Window” címmel propagandaanyagot készíttetett.
Az angol nyelvű felhívásában archívumának meglévő anyagát népszerűsíti. Áttekintést ad a „magyarországi avantgárd művészekről”, azok eddigi akcióiról, egyéni és közös lépéseiről. Példaként az amszterdami „de Appel” Galántai rendezvénysorozatát, a balatonboglári Kápolnatárlat eseményeit és a Halász színház, valamint az antiszocialista lépései miatt általuk számon tartott Erdély Miklós és csoportjának tevékenységét említi meg.
Az „Art Pool” archívum propagálása mellett további magyar vonatkozású kezdeményezésére is felhívja a figyelmet. Hazai sikertelen próbálkozások után külföld számára hirdeti:
– Bán András és Könczöl Csaba által létrehozott „Magyar Avantgárd Művészeti Múzeumot”,
– Galántai György – Fitz Péter – Bán András kezdeménye alapján „Textil textil nélkül” címmel beindított aka... A személyenként 300 példányban beküldött anyagokból Magyarországon kötetek összeállítását, azok szétküldését, terjesztését tervezik.
Galántai György felhívásának hatására nagy mennyiségű anyag beérkezése várható. A küldemények egy része – korábbi tapasztalataink alapján – politikailag káros anyagokat tartalmazhat.
Az összegyűjtött anyagokból kiállításokat tervez.
A „70-es évek kultúrája” címmel Bán András és Könczöl Csaba szervezi az FMK-ban 1980. április 10–12. között megrendezésre kerülő szimpóziumot. Előadók: Szilágyi Ákos – Konzervativizmus évtizede; Hankiss Elemér – Mit hagyott ki a magyar társadalom a 70-es években; Könczöl Csaba – Individuális menekülésmódok; Kamarás István – Szubkultúra, tömegkultúra címmel tartanak előadást.
Hozzászólók: Csákó Mihály filozófus, Iványi Gábor metodista lelkész, Sebő Ferenc zenész, Tamás Gáspár Miklós filozófus. Meghívták Konrád György írót.
Ezen kívül Bencze György, Kiss János és Kenedi János – hivatalosan – de meghívott, s ott lesznek. A szimpóziummal egy időben kiállítást is terveznek Maurer Dóra, dr. Beke László (ő névtelen kiállító lesz, mert nem adja a kiállításhoz a nevét), Galántai György az Art Pool anyagát mutatja be, Attalai Gábor, Szenes Zsuzsa, Jergel Krisztina és Erdély Miklós állítanak ki.
A zártkörű rendezvényre a szervezők adják meg a meghívottak névsorát. Eddigi adataink szerint a meghívottak is az ellenzék illusztris képviselői. A 3 nap „permanens vita”, „örömzenélés”, „ingyen ebéd”, színházi előadások, be nem mutatott filmek vetítése lesz.
A Fiatal Művészek Klubjában ezenkívül „aktuális” témák megvitatása és napirendre tűzése is folyik. A „Nemzet és a cigánykérdés” helyzetéről már lezajlott vita. A „Zsidóságtudat–magyarságtudat” és a „Szegénység” kérdéséről napirendre tűzött témákat – közbenjárásunkra – el kellett halasztaniuk.
Ellenséges tevékenységért ellenőrzés alatt tartott személyeknek adnak fellépési lehetőséget, pl. Lezsák Sándor „Költészet másodállásban” címmel tart előadást.
Működési lehetőséget kapott a Magyar Írók Szövetsége Fiatal Írók József Attila Köre által elfogadott Élő Folyóirat szerkesztősége.
Céljuk: a magyar folyóirat – szerkezet radikális átalakítása, az új, irodalmi nyilvánosság kialakítása. Felhívják a csatlakozni szándékozókat, hogy csinálják meg mindazt, amit idáig nem mertek.
Szándékukban áll az Élő Folyóirat tevékenységébe bevonni más művészeti ágak képviselőit, a társadalomtudományok művelőit, egyetemistákat, középiskolásokat, valamint szakmunkás tanulókat és a munkásszállások lakóit. Együtt kívánnak működni a „hétfői szeminárium” résztvevőivel és a szamizdatírókkal. Egyik célszemélyünk véleménye szerint az Élő Folyóirat egy olyan szervezkedés, amely potenciálisan felér a Petőfi Körrel.
A Klubban a hivatalos szervek engedélye nélkül, magánmeghívás alapján hazánkba érkező külföldieknek szerveznek fellépést, kiállítást stb. A zsűrizést maguk végzik, és jogot formálnak ahhoz, hogy bárhol az országban elfogadják anyagaikat zsűrizés nélkül.
Pl. dr. Beke László magánmeghívása alapján Bán András biztosított kiállítási lehetőséget Dale Franke ausztrál állampolgárnak. Fazekas György a Magyar Műhely külföldön élő vezetőit hívta meg, hogy tartsanak előadást az év elején a Klubban.
Az illetékes külügyi és kulturális szervek utólag értesültek a fellépésről. Megszervezték a jugoszláviai Új Szimpózium vezetőinek meghívását is.
Dr. Beke László és Maurer Dóra magánmeghívása alapján számos külföldi személy lépett fel – kiállított, előadást tartott – az elmúlt évek során. Pl. Anna Banana amerikai állampolgár, a Rechfeld-házaspár, akiket az NDK ÁB. szervek államellenes tevékenységért ellenőrzés alatt tartanak. Kiállított pl. Rudolf Sikora – aki a csehszlovák hivatalos kultúrpolitikától független Alkotói Front tagja – feltehetően évek óta saját hazájában nem állíthat ki.
A klubban előadott színdarabok egy része nyugati orientációjú. Pl. az év elején a „Testek metamorfózisa” címmel a szolnoki Inconnu együttes lépett fel. Előadásuk az agresszivitást, szadizmust, erőszakot és kiszolgáltatottságot emelte ki. Az előadás alatt az egyik szereplőt a mentők vitték el, 3 napig kórházban ápolták sérülései miatt.
Az információ szigorúan titkos, különösen fontos forrásból származik. A jelentés kizárólag személyes tájékoztatásra készült.
Budapest, 1980. március „ ”