BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály
SZIGORÚAN TITKOS!

Adta: "Pécsi Zoltán" fn. tmb.
Vette: Horváth Tibor r. szds.
Idő: 1982. május 24.
Hely: "Zuglói" fn. "T" lakás.

 

J E L E N T É S

Budapest, 1982. június 07.
"Ismerősöm a tegnapi napon (23-án) hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Galántai Györggyel. Megelőzőleg, a május 15. és 22. közti időszakban már többször kereste telefonon Galántait, de sikertelenül. 22-én, szombaton este Galántai vele együtt élő fia, Örs vette fel a telefont, aki közölte ismerősömmel, hogy Galántai csak 21 óra körül jön haza. Ismételt telefonhíváskor kiderült, hogy Galántai és Klaniczay Júlia még 21 óra után sem volt otthon. 23-án Galántai visszautalt erre a távollétre, azzal magyarázta, hogy születésnapi ünnepségre, családi eseményre kaptak meghívást.

A 15. és 22-e közti időszakban Galántai több küldeményt juttatott el ismerősömhöz, amelyek a Fiatal Művészek Klubjában korábban rendezett pecsétkiállítással kapcsolatosak. Galántai valóra váltotta azt a tervét, hogy a pecsétkiállításról és különösen annak megnyitásáról mint akcióról olyan katalógust készít, amelynek egyes lapjai más és más méretűek. Egymás közt Galántai és ismerősei "salátának" nevezik ezt a füzetet. Az első látásra hevenyészett kiadvány valójában több ember igen hosszas munkájának eredménye, amelyet a külföldi "mail art" közönségnek is szántak. Galántai nyilvánvalóan el akarja küldeni, vagy már el is küldte a füzetet külföldi levelező partnereinek, mert a benne lévő valamennyi szöveget angolra fordíttatta, a kiadványban lévő adatok szerint Somogyi Győzővel. A fordítások színvonala meglepően jó. (Azok - sajnálatos módon - meghaladják a legtöbb, hivatalos kiadó által megjelentetett művészeti fordítás átlagszínvonalát.) A fotókat, amelyek a füzet nagy részét teszik ki, részben a megnyitó akció alkalmával, részben később készítették. Galántai gondot fordított arra, hogy saját fotóin kívül mások képeit is átvegye. Nagy munkába - és jelentős költségbe - kerülhetett a különböző méretű fotók nagyítása, egymás mellé helyezése (nyomdai montázs), nem kevésbé azok sokszorosítása. A fotók közt rejtőző szöveges lapok szövegeit Galántain kívül Kováts Albert, Szemadám György és Erdély Miklós írta, illetve Erdély interjúként mondta el. Figyelemre méltó, hogy Kováts Albert az Inconnu csoport pecsétjét - amely a kiállításon szerepelt - ezekkel a szavakkal dicséri:
"Az Inconnu ... grafikai-politikai ... leleményével, asszociációval hatott." Ismeretes, hogy az Inconnu pecsét a lengyel Szolidaritás zászlóját, illetve jelvényét utánozza. Kováts Albert kiemeli a pecsétakció bürokrácia-, illetve hatóságellenességét is. Ugyanerre utal Erdély Miklós jóval erősebb formában. Erdély a hivatalnoki pecsételést mint az "infantilizmus és agresszivitás" keverékét támadja.
Interjújából - szinte minden mondatban - a hatósággal, a hivatalnokokkal, a hivatali hatalommal való aktív szembenállás tűnik ki. Ezek a megnyilvánulások sajátos szemszögből tekintenek a pecsételési akcióra, amely a megnyitón résztvevők jelentős része számára aligha volt ellenzéki, tiltakozó cselekmény, hanem sokkal inkább játék a szokatlan bélyegzőkkel.

Galántai a telefonbeszélgetés során utalt ennek az anyagnak az elkészültére. Kováts szövegével kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy Kováts hosszabb elemzést írt a pecsétekről. Ennek valószínűleg csak egy része az, amit közöltek.

A telefonbeszélgetés további részében Galántai részletesen beszámolt terveiről, jelenlegi tevékenységéről.

A bélyegpályázat anyagából készülő katalógus - a többszöri határidő-módosítás ellenére - még mindig jelentős munkát ad Galántainak. Eredeti elképzelése az volt, hogy hónapokkal korábban befejezi a bélyegek fotózását és kiadja a katalógust. Később arra gondolt, hogy legalább a Fészek Klubbeli kiállításig befejezi. Ez sem történt meg. A munkát - mint Galántai elmondotta - többféle technikai nehézség hátráltatja, és nehezítő tényező a bélyegek hatalmas száma (700 felett) is. A jelenlegi határidő, amelyet önmaga elé tűzött, augusztus. Minthogy Galántai és Klaniczay Júlia június 14-én hosszabb időre külföldre akar utazni - csak augusztusban jönnének haza -, Galántai láthatólag abban sem reménykedik már, hogy ennek az utazásnak a kezdete előtt lezárná a bélyegkatalógust. Mindenesetre azt mondotta, hogy kiküldésére, átadására augusztusban kerülhet sor.

A telefonbeszélgetés során Galántai felhívta ismerősömet, hogy adjon be hanganyagot. A nyugati művészek körében rohamosan terjednek a privát hangfelvételek, amelyek a nem-zenészek által különféle technikával készített anyagok új "mozgalmát" indították el. Ez az ágazat lényegében független mind a modern komolyzenétől, mind a populáris zenétől, bár helyenként ezek elemeit felhasználja. (Sok esetben kollektív felvételekről van szó, ahol emberek csoportjának beszélgetését, zaját veszi fel az "alkotó".) Galántai már nagyon sok ilyen hanganyagot kapott Nyugatról, elsősorban kazetták formájában. A kazettákat Art Pool gyűjteményének külön szektorában őrzi. Ismerősömnek bemutatott egyes hangfelvételek után nyilvánosan is lejátszott belőlük a Fészek Klubban, a bélyegkiállítás ürügyén rendezett későbbi vetítésen. Ezen az alkalmon azonban igen kevesen voltak jelen. Az utóbbi hónapokban Galántait az a gondolat foglalkoztatja, hogy hazánkban szélesebb körben megismertesse ennek a "művészeti irányzatnak" a termékeit és felkeltse az érdeklődést hasonlók készítése iránt. A keletkező termékeket - magyar művészek munkáit - azután ő maga külföldön propagálná, így a mostani utazáson is. Galántait nyilván az ösztönzi a "műfaj" felvállalására, hogy hazánkban első akar lenni e téren. Jelenleg a nyugati országokban képzőművészek és más, zenei pályán nem lévő személyek által készített, de művészeti kommunikációba kerülő hangfelvételek Magyarországon tényleg csak Galántainál vannak nagyobb számban.

Galántai eddig kétféle módon próbálta meg célját elérni. Szkárosi Endre költővel készített egyfajta bemutató műsort a meglévő kazettákból. Ezeket a Magyar Írók Szövetsége egy szakosztályi ülésén Szkárosi lejátszotta, Galántai itt nem volt jelen.

(Elképzelhető, hogy a Fiatal Írók József Attila Köréről vagy annak utódjáról van szó.) Galántai azt mondotta, hogy a hozzá visszaszivárgott hírek szerint érdeklődés nyilvánult meg a szalagok iránt, azokat pozitívan fogadták.
Most ő maga - Galántai - szervez egy szűkebb körű hangvétel pályázatot. Néhány perces anyagokat állít össze, amelyeket magával akar vinni külföldre. Ehhez kért hanganyagot ismerősömtől is. Egyben felajánlotta, hogy a tulajdonában lévő három magnetofonkészülék, köztük egy sztereo és segédberendezésekkel is ellátott stúdió minőségű AKAI készülék ismerősöm rendelkezésére áll.
Galántai megjegyezte, hogy két szalagot készítene: az egyik egészen rövid, 1 perces (valószínűleg ez is több munkából készült összeállítás), a másik tartalmazza a beküldött hanganyagokat teljes hosszukban. Ez utóbbi lenne a "magyarok lemaradásának" cáfolata. Galántai ugyanis azzal a céllal viszi külföldre, hogy bebizonyítsa: a magyar művészek e téren sincsenek "lemaradva".

Ismerősöm kérdésére Galántai megerősítette azokat az információkat, amelyeket a Xertox kiállítás megnyitása és bezárása kapcsán 21-én Swierkiewicz elmondott. Hozzátette, hogy a zsűrinek - amely elfogadta a kiállítandó anyagokat - saját maga is tagja volt. A kiállítás nagy mennyiségű bel- és külföldi munkát tartalmaz. Galántai úgy jellemezte, hogy a Lengyel-féle pályázattal (újpesti Mini Galéria), valamint a saját bélyegpályázatával rokon kollektív kiállításról van szó. Galántai is úgy tudja, hogy a bezáráshoz vezető eljárást a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója indította el, majd Zsigmondy Attila a Művelődési Minisztériumban tárgyalt ebben az ügyben, és a végső indok a bezárásra az volt, hogy külföldi alkotók műtárgyait engedély nélkül nem lehet bemutatni. Galántai utalt egy érdekes mozzanatra, amelyet 21-én Swierkiewicz nem említett. Nevezetesen: Swierkiewicz és társai el akarják vinni a kiállítandó anyagot Pesterzsébetről, és ha ott nem nyitható meg a kiállítás, a közeljövőben más teremben próbálják megrendezni.

Galántai arra kérte ismerősömet, hogy június első napjaiban hívja fel ismét telefonon. Az utazásig terjedő időben ugyanis Galántai "éjjel-nappal dolgozni akar", időzavarban van. Feltehető, hogy elsősorban a bélyegkatalóguson dolgozik. Június elején térnének vissza a hangfelvétel készítésének lehetőségére is."

"Pécsi Zoltán"

Értékelés:

"Pécsi Zoltán" fn. tmb. megbízható, operatív szempontból értékes információkat hozott Galántai György tevékenységéről, valamint Swierkiewicz Róbert Xerox kiállításáról.
Különös figyelmet érdemel a Galántai által terjesztett pecsétkiállítás katalógusa. A kiadvány szöveges része nyíltan támadja a hatóságokat, a hatalommal való aktív szembenállásra szólít fel. Méltatja az Inconnu csoport politikai leleményességét.

Intézkedés:
Az információt felhasználjuk szignalizációs tevékenységünk során.

Feladat: a "Festő" fn. bizalmas nyomozásban kapott.

B u d a p e s t, 1982. június 08.

Horváth Tibor r. százados*

Nytsz.: 4/5-650.
K.: 4 pld. - "M" do.
- "Festő" do.
- Táj. alo.
- Táj. ti.

* Kézzel aláírta: Horváth Tibor, valamint Rácz Sándorné is.

[ “Pécsi Zoltán” bocsánatot kér ]

GalántaiArtpool