Adta:
"Pécsi Zoltán" fn. tmb.
J E L E N T É S
"Ismerősöm f. hó 24-én postai úton meghívót kapott Galántai Györgytől, a Liget Galériában rendezendő új kiállításra. A meghívó sokszorosított, mintegy kétszeres gépelt oldal nagyságú lap, amely nem ad felvilágosítást arról, hogy Galántai miféle munkákat, műalkotásokat állít ki. Tartalmazza viszont a Liget Galéria címét (XIV., Ajtósi Dürer sor 5.), valamint azt, hogy a kiállítás több mint két héten át, augusztus 26-tól szeptember 16-ig megtekinthető. A szabályosan felnyomtatott kiadóik jelzés szerint ezt a röplapot Reszler Ernesztin, a Budapest, XIV. kerületi Művelődési Ház vezetője bocsátotta ki. Ismeretes, hogy ugyanehhez a szervezethez tartozik a XIV., Uzsoki utcai Kassák Klub, a volt Kassák Lajos Művelődési Ház. Itt tartotta meg kb. három évvel korábban Galántai azt az előadását, amelynek során több száz vetített diaképen mutatta be a balatonboglári kápolnatárlatokat, és az azok kapcsán 1970-től 1973-ig rendezett különféle akciókat. Ismerősöm folyó hó 28-án meglátogatta a Liget Galériában rendezett kiállítást, ahol kiderült, hogy Galántai több évvel ezelőtt készült fotósorozatot állított ki. A Galéria mintegy 20 négyzetméteres, egyetlen szobából áll. Ismerősöm, valamint a később odaérkező Pap Tamáson (ld. a /2/ pontot) kívül csupán egy-két tizenéves, feltehetően a Városligetből alkalomszerűen odavetődő látogatója volt a galériának (több mint egy órán keresztül). Maga Galántai sem tartózkodott ott, és művészbarátai közül egy sem volt jelen. (A termet egy idősebb teremőr vigyázta fel.) A Galántai által kiállított anyag egy része korábban már megjelent a Mozgó Világ c. folyóirat képzőművészeti mellékletében. Tulajdonképpen nem fotóművészeti sorozatról, hanem úgynevezett "land art" (tájművészeti) alkotásról van szó. Galántai 4–5 évvel ezelőtt készített egy több méter hosszúságú és szélességű textilképet, amely saját kinagyított arcmásának raszterpontjai alapján jött létre. Az arc a raszterek erős nagyítása folytán alig ismerhető fel. (A meghívóként kibocsátott röplap nem ezt ábrázolja.) Ezt a nagyméretű, összecsavarható vásznat kivitték Budapest környékére, falvakba, erdőbe, különféle terepekre. Itt készülnek a fotók, amelyeken pl. gépkocsi hajt át az úttestre helyezett nagyméretű "arcképen", vagy fatörzsek közé kötélként csavarták. Egyetlen képnek van csupán politikai vonatkozása, és az is közvetett. Az egyik fotón az arckép zászlóként egy kisebb tó partján, felfüggesztve lóg és két egyenruhás, elmosódott alak – valószínűleg munkásőr – fegyverét tartva a háttérben felé közeledik. A képen nincsen felirat, maga a jelenet gúnyt vagy kritikát nem sugall. Ennek ellenére korábban előfordult, hogy Galántai egyes barátai ismerősei tréfát űztek belőle, az egyenruhások "tanácstalanságára", "butaságára" célozgatva. Maga a textilkép a galéria mennyezetén kifeszítve ugyancsak ott volt, az ablak előtt pedig az a homorú tükör volt látható, amelyet Galántai egy elhagyott (és általa begyűjtött) gépkocsiszélvédő foncsorozásával állított elő. Mind a textilkép, mind a tükör Galántai Frankel Leó úti lakásnak, műtermének berendezési tárgyai közé tartozik, éveken át ott állt. Így várhatóan a kiállítás után ugyanoda fogják őket visszavinni. Ismerősömet folyó hó 23-án telefonon felhívta Papp Tamás, aki már korábban is segítségét kérte a Halász-csoport, illetve "Squat-színház" történetéről készülő gyűjteményének összeállításához. 28-ára találkozót beszéltek meg a Liget Galériában, majd a Városligetben és a Hősök terén, séta közben hosszabb beszélgetést folytattak. Két fontosabb téma merült fel. Az egyik a már említett – több százoldalas – "Halász-anyag". Pap Tamás legalább egy éve foglalkozik egy olyan dokumentáció összeállításával, amely Halász Péter volt színházi csoportjának, illetve a jelenleg az Egyesült Államokban működő emigráns "Squat Theatre" csoportnak a tevékenységét ismerteti. Az anyag összeállításához számos hazai és külföldi személytől kapott segítséget. Rendelkezik a Halász-csoport hazai működését illető anyaggal az 1969-es megalakulástól egészen a kivándorlásig. Korábban is volt továbbá – elsősorban folyóiratcikkekből és sajtótudósításokból álló – kollekciója az 1976 és 1982 közötti európai és amerikai előadásokról. Mint Pap
Tamás 28-án elmondta, ez az utóbbi része a
kötetnek az idei nyáron tovább gyarapodott. Számos
külföldi cikket kapott a legújabb Squat előadásokról;
ezek egy részét a Magyarországon járt és
vele találkozott Bálint István személyesen
adta át neki. (Pap állítólag ösztönözte
Bálintot, hogy ismerősömet közvetlenül is
keresse meg, de erre nem került sor. Ismerősöm így
csak most szerzett tudomást Bálint hazalátogatásáról.) A kötetet Pap eredetileg a Bercsényi Kollégium kiadványaként (Budapesti Műszaki Egyetem) próbálta volna kivitelezni, ez azonban az 1982/83. tanévben nem sikerült, most pedig már valószínűleg nincsenek elég erős támogatói a kollégiumban. Így a sokszorosítás kérdése függőben maradt. Pap elhatározta, hogy ha november-december körül a fordítások (és más "szerkesztői" munkák) elkészülnek, megpróbálja a Népművelési Propaganda Irodához elvinni az anyagot, és ott egy kis példányszámú, legális kiadvány formájában "eladni". Ha azonban ezt nem fogadnák el, készen áll az illegális sokszorosításra és forgalomba hozásra is. A Pap Tamás által érintett másik téma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megjelenő "Jelenlét" c. folyóirat volt. Pap a közelmúltban megbízást kapott egy teljes évfolyam szerkesztésére. Erre azért került sor, mert a korábbi szerkesztők – bölcsész KISZ-bizottsági tagok, fiatal irodalmárok, költők – egy része leköszönt, az új felelősök pedig rövid idő alatt rájöttek, hogy hónapok alatt sem tudnának megfelelő színvonalú költői vagy prózai anyagot összegyűjteni. (A nyomdai leadási határidő viszont sürget, felmerült az, hogy egy-két évre teljesen "meg is szűnhet" a lap.) Épp ezért kisegítő megoldásokat kerestek. Egy Császár István nevű egyetemi oktató (vagy gyakornok) közvetve megismerkedett Pap Tamással, és felvetette, hogy az 1970-es évek "földalatti", "avantgárd" irodalmából szerkesszenek egy vagy több számot. Pap azonnal megragadta a kínálkozó alkalmat, és jelenleg lázasan dolgozik az anyag összegyűjtésén. Az első határidő szerint már augusztus 23–24-én át kellett volna Császárnak adnia a szövegeket, de ez nem történt meg. Pap egy
listát állított össze, amelyen többek között
Tábor Ádám (A metaliteratúra manifesztuma),
Erdély Miklós, Legéndy Péter, az idő
közben külföldre távozott Molnár Gergely
és Najmányi László, az 1970-es évek
elején távozott Ajtony Árpád, Lajtai Péter
és Szentjóby Tamás több verse, illetve írása
szerepel. Ezeket akarja a JELENLÉT-ben kiadatni. Terjedelmi probléma
aligha merül fel, mert a kitöltendő évfolyam mintegy
700 (!) gépelt oldal terjedelmű lenne. "Pécsi Zoltán" Értékelés: "Pécsi Zoltán" fn. tmb. megbízható, operatív szempontból értékes információkat hozott Pap Tamás tevékenységéről. Pap továbbra is foglalkozik a Halász-féle "színház" történetének megírásával. Azt tervezi, hogy a kötetet – amennyiben legálisan nem tudja eladni – illegális sokszorosítással készíti el és hozza forgalomba. Különös figyelmet érdemel az úgynevezett "Jelenlét" c. folyóirat Pap által történő szerkesztése. Azt tervezi, hogy az 1970-es években íródott, nyilvános megjelenésre alkalmatlan "műveket" a "Jelenlét"-ben legális körülmények között megjelenteti. Az írások egy része ellenséges, a hivatalos kultúrpolitikát lejárató tartalmú. Intézkedés: Pap Tamás
tevékenységét továbbra is figyelemmel kísérjük.
Az adatok pontosítására, újabb információk
szerzésére teszünk lépéseket. Feladat: Továbbra is tartsa a kapcsolatot Pap Tamással. Kísérje figyelemmel a készülő könyv előállításának, forgalmazásának körülményeit. B u d a p e s t, 1983. szeptember 06. Horváth Tibor r. szds. Nytsz:
4/5-772.
|