BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály

SZIGORÚAN TITKOS!

Adta: „Pécsi Zoltán” fn. tmb.
Vette: Horváth Tibor r. szds.
Hely: „Zuglói” fn. „T” lakás
Idő: 1981. augusztus 26.

J E L E N T É S

„Ismerősöm látogatást tett Újpesten a Mini Galériában rendezett „Művészet és Posta” kiállításon. A kiállítás júliusban nyílt meg, és augusztus 20-ig tartott nyitva.
Szervezője Galántai György és a Mini Galériát vezető Swierkiewicz Róbert volt.

Ez a kiállítás egyáltalán nem szorítkozott a postai művészet, a „Mail Art” területére. Két részből állt, s az egyik részben Galántai teljes művészeti gyűjteményéről, az „Art Pool”-ról adott képet. A másik, kisebb részt Swierkiewicz Róbert állította össze egy postai akció alapján.

A Galériának nemcsak a falain állítottak ki, hanem a mennyezetre függesztett zsinegeken függő átlátszó műanyag tasakokban, sőt a padlón is. A padlóra szórt „műtárgyakat” PVC-fólia védte. A legtöbb „műtárgy” nyomdai úton készült, képeslap méretű anyag volt. Becslés szerint 1000-2000 ilyen lap is lehetett a teremben. Első pillantásra szinte áttekinthetetlen nyomtatványtömeggel találta magát szemben a látogató.

Különösen sok félreértésre adhatott alkalmat, hogy a nyomtatványok jelentős része külföldi volt. Ezen kívül a magyar „művészek” által készített anyagok egy része is idegen nyelvű feliratokat viselt. Semmilyen idegen nyelvű felirathoz nem csatlakozott magyar fordítás. A kiállítást tehát elsősorban az idegen nyelvet beszélők tekinthették át jól.
Egy teljes falat töltött ki a „Textile without textile” (Textil textil nélkül) című sorozat, amelyet az eredeti „könyv” forma helyett laponként állított ki Galántai. (Az egyik - külföldi - akció-résztvevő beküldött lapján 3 meztelen, szakállas, izmos férfi látható, de női nemi szervvel.) A mennyezetre függesztett képeslap-sorozatok közt Galántai saját munkáin kívül nagy számban voltak Tót Endre Nyugaton készített munkái, a szentendrei Zámbó, Lugossy és Wahorn nyomatai, Cavellini és más külföldi művészek. A terem keleti falát a magyar avantgarde művészet szinte teljes dokumentumanyaga borította be, az 1960-as évek végétől napjainkig. (Valamennyi Galántai gyűjteményéből.) Különös hangsúlyt kaptak a különféle csoportos akciók, kivéve a balatonboglári Kápolna-tárlatot. A kiállító terem kirakatában - az utcáról látható több anyag mellett - azonban Balatonboglárra is „emlékeztetett” egy kis méretű, összehajtott papírlap.

A kiállítás rendezői alighanem szándékosan kerülték a nyílt politikai utalásokat. Egyetlenegy képeslap ábrázolta Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás szakszervezet vezetőjét. A képen két fotómásolat volt látható, a másodikon Walesa arca össze van mázolva, firkálva. Ezzel szemben törekvésük lehetett a rendezőknek, hogy demonstrálják: milyen széles körben terjed, milyen „elevenen él” a nem-hivatalos, avantgarde művészet. Ennek bizonyítására Galántai felvonultatta a legismeretlenebb, legjelentéktelenebb személyek „műalkotásait” is. A felsoroltakon kívül kecskeméti, szolnoki, pécsi művészcsoportok, s az „Indigó” csoport munkái „bizonyították”, milyen sok különböző művészi csoportosulás vallja magáénak az „avantgarde” művészetet. A kiállítás ennyiben is messze eltávolodott a postai művészet (mail art) tárgykörétől.”

„Pécsi Zoltán”

Értékelés:
„Pécsi Zoltán” az eligazítás során megbeszéltek szerint, politikusan, precízen nézte át a kiállítás műalkotásait. A keletkezett információ megbízható, operatív szempontból értékes.
Galántai óvatossága újabb kiállítások lehetőségének megteremtése érdekében történt. A „Mini Galériában” megtartott kiállítás nem az engedélyezett Mail-Art kiállítás volt, hanem a magyar „avantgarde művészet” 1960-as évektől történő dokumentálása, önzsűrizéssel való bemutatása. Két esetben hanganyag bemutatása is volt.

Intézkedés:
Az információt felhasználjuk tervezett intézkedéseink (szignalizáció) során.

Feladat:
Galántait keresse fel és a kiállítás „hanganyagá”-nak tartalmáról szerezzen információkat.

Javaslat:
Adjunk szóbeli tájékoztatást a Budapesti Művészeti Igazgatóság vezetőjének Galántai önzsűrizéssel megtartott kiállításáról.

Budapest, 1981. augusztus 27.

Horváth Tibor r. százados

Nytsz.: 4/5-617.

[„Pécsi Zoltán” bocsánatot kér]

[az olvasó / kutató figyelmébe]