english
1968. március 6.

Tulajdonképpen minden művészetté válhat...


1968. szeptember

Az élet és a művészet problémái tudatomban együtt jelentkeznek, ezért a művészetet olyan konkrét kifejezőeszköznek tartom, amely képes hozzájárulni az emberiség problémáinak megoldásához.


1971. január 11.

Fából is lehet csinálni vaskarikát. De nem érdemes!
Az anyag törvényét úgy használjuk ki, ha azt tesszük vele, amit legjobban kíván.


A megvalósulás tehát két tényezőtől függ, az anyagtól és az embertől. Jó esetben különböző szinten a tényezők minőségétől, ill. egymásratalálásától függően jön létre a valós minőség. Az I., II., III. esetben nem valós, pszeudóművészet vagy divat jön létre.
Kisebb minőség is rendelkezhet állandósággal, ez a kisebb minőség a kevesebb problematikát tartalmazót jelenti. A jó fogalma azonban itt is használható.
Úgy gondolom, a zseniális műalkotás létrehozása ezen a 45°-os egyenesen mérhető.
Tévedni lehet, ezt talán a IV. koordinátákkal jelezhetné.


1972

A belső indulat zenei és költészeti, de főleg zenei megfelelések és módszerek szerint használható.
Ennek elérése érdekében különböző módszereket kell kipróbálnunk, és szituációkat kell teremtenünk. Át kell élnünk a legfontosabb negatív és pozitív élményeket. Sok fontos tapasztalatot kell szereznünk. Túl kell lennünk mindenen, hogy megtalálhassuk azt a megoldást ami speciálisan csak a miénk. Ami minden másban előfordul, de csak a mi (az én) összefüggéseinkben lehetséges.
Valóságos értéket kell létrehoznunk magunkban és tárgyainkban.


1974. február

Minden megvan, csak észre kell venni!'
A valóságnak rendje van, de a valóság ettől mindig eltér.

A műalkotás az érzéki megismerés céljából létrehozott objektum, eszerint minden objektumot, amely a jelenségeket az ember számára érzékelhetővé teszi műalkotásnak kell elfogadnunk.


1976. szeptember 20.

A jövő eltűnt a múlt újnak alakított változataiban.


1977. november 1.

Nem kell törődnöm azzal, hogy mi új és mi nem új, az összes ismert módszert és az általam kitaláltnak véltet egyaránt használhatom, mert végül az egész (sok)irányultsága az, ami egyedivé teszi.


1977. november

A művészet nem formai, hanem tartalmi kérdés.

A műtárgy a jelentésszférában kiemelt helyet foglal el, majd elsüllyed a megfogalmazottságba.


[“Festő” fn. dosszié]

1979

Azokkal a nem létező dolgokkal kell foglalkoznom, amelyek lehetnének, de belátható időn belül nem lesznek.


1979. január 2.

Az új művészet akkor szokott keletkezni, ha rámutat egy új rendezőelvre, amellyel a már ismertet újra lehet rendezni, és az eddigi találmányokat magába foglalja, bizonyosakat pedig megszüntet.


1979. január 3.

(Képzőművészeti idő.)
Az idő átvitele a térbe.
A műtárgy nem más, mint a végtelen idő "eltűnése" a véges térben,
vagy a végtelen idő átalakulása véges térré,
vagy a véges tér viszonya a végtelenhez.


1979. január 8.

Minden olyan műnek tartott valami, mely nem a fennmaradáshoz szükséges információt tartalmazza, merőben felesleges és pusztulásra van ítélve. Ha az ember mégis az említett művekhez ragaszkodik, törvényszerűen vele kell, hogy pusztuljon.


1979. február 18.

(ART-INTER-ART)

Köztes tevékenység (Közötti művészet)
- A foglalt területek közötti terület
- A kikutatottak közötti kutatások
- Az ismertek közötti ismeret
- A művészetek közötti művészet



1985

A MŰVÉSZET MINDIG A KÖZEG ELLENÉBEN DOLGOZIK,
KÜLÖNBEN NEM TUDJA MEGVÁLTOZTATNI AZT.


1987

A XX. század elején az új művészet a totális rombolásprogramban fogalmazódott meg. Később már csak az építésprogramnak lehetett létjogosultsága. Mostanra az állandó átépítés korába értünk. Területek bővülnek, majd osztódnak, átcsoportosulnak, összekapcsolódnak, megszűnnek stb.

A mozgások céliránya egy magasabb szintű átfogó működés kialakítása. Semmi sincs kizárva, minden lehetséges és minden egyszerre él. A mikroelektronika és a kézimunka, a film és a képzőművészet, a kommersz és az avantgárd stb. Nincsen tudathasadás. A régi és az új kölcsönösen hat egymásra. A műfajok nem válnak külön, egyik megjelenik a másikban és alakítja azt. Lényeges változás: a művészet kollektivizálódása és ennek megjelenése az egyéni alkotásban, a meglepő technikai adottságok és az új műtípusok.



1991. január 16.

A művészet nem műveletek gyakorlása, hanem maga a művelet.



Galántai életrajz | bibliográfia | kezdőlap
english