1974. november
Csőgrafika

Olyan tárgyakat kellene csinálni, melyek egyszerre szobrok, grafikák és festmények is: egyszóval vizuális (a látáson alapuló) objektumok, melyeknek legfőbb célja a közlések vizuálisan hatékony megformálása.

A jelenségek állandó leépülésben és állandó felépülésben vannak.
A tárgyaktól elvett funkció felerősíti a tárgyak jelentését. A jelentés válik a tárgy funkciójává és ezáltal "műtárgy" keletkezik. (Isten portré)

Az átfunkcionálás nem más, mint mozgatás: hozzáadás, elvétel, felcserélés.
A mozgás közben minden állandóan átfunkcionálódik.
Soha nem szüntetünk meg semmit, csak megváltoztatjuk a funkcióját.

Az új = átfunkcionált.

Az átfunkcionálás minőségi mozgatás, amikor magasabb vagy alacsonyabb minőség jön létre. Az átfunkcionálás minőségi foka az információérték növekedése vagy csökkenése.

Elvileg bármi alkalmas arra, hogy átfunkcionált tárgy legyen, ha akként értelmezzük. Minden az ellenkező módon is értelmezhető, ha úgy kívánjuk.

Az átfunkcionált tárgyak megőrzik a tárgy eredeti jelentését vagy jellemzőit, és az új kódolással nyerik el műtárgy jellegüket. Általában előző funkciójuk megszűnik. Kivételt képeznek a direkt vagy indirekt tárgyak, melyek továbbra is, vagy újból rendelkeznek az előző vagy rokon funkcióval is.

Az átfunkcionálás lényege a tárgyak feltöltése új szellemi energiával.
Az új információ az eredeti jelentést is megtartja, és segíti az értelmezést.

Jellegük:

1. Statikus, emóciókra építő tárgyak (direkt tárgyak)
2. Stabil mobilok (szerkesztett s részeiben is jellemzett tárgyak)
3. Mobilok (cselekvést, beavatkozást igénylő tárgyak)
4. Bonyolult egymásra rétegzett funkciójú tárgyak (indirekt tárgyak)

Szerkezetük hasonló a jelépítkezésnél látható metódusok által létrehozott képletekhez (sorolások, szimultán jelek stb.).

Anyaghasználat

1. Selejt és hulladék
2. Elhasznált eszközök vagy azok részei
3. Kiegészítő félkész anyagok
4. Anyagba átírt másolatok (pl. talp)

Anyag - szerkezet - jelleg

I. Selejt és hulladék

1. hulladék - selejt kapcsolatban (gépi vagy kézi selejt)
2. hulladék - félkész anyag kapcsolatban
3. hulladék - elhasznált tárgy kapcsolatban

II. Elhasznált eszközök kapcsolatai

mechanikus, elektronikus, rugós, víz, fény, hang stb.
Tárgy - jelentés - címadás
Tartalmuk: Használati, filozofikus, pszichikai

A cím:

1. Mindig követi a felhasznált hulladék (v. talált tárgy) jelentését, ill. használatára utal.
2. A verbális megfogalmazás legfőbb célja a tárgyat átemelni az érzéki, tapasztalati észlelésből a gondolati területre.
3. Az első és második jelzőrendszer megszokott működése lehetővé teszi a művészeti eltérítés természetes befogadását.

A grafika mint a szobor reklámja
(újabb átfunkcionálás)

I. Direkt tárgyak: A virág kontextus
Elsődleges utalás a kultúrpolitika 3T-jére (Támogatott, Tűrt, Tiltott)

1. Virág vízben.
2. Virág edényben víz nélkül.
3. Edényben víz, mellette szárad a virág.
4. A virág szöveges értelmezése. (A. N. könyvéből)

II. Az átfunkcionált tárgyak nyomatai (1975)
(A mű egy másik műnek a reklámja)

Az első vasszobrok, melyek kiállításra nem kerülhettek, grafikaként sokszorosítva terjedhetnek poszterként, majd később bélyegként.

A festmények monokróm színsorként a feketétől a szürkéken keresztül a fehérig (festményt helyettesítő festmény)

A kiállítás tere meditációs tér, a benne levő felcserélt műfajú műtárgyak által működik. "Kettős rekonpenzáció" (1975)

A meghívó is a kiállítás része, egy félbevágott "ellenérték" pecséttel félbevágott értékkel (pénz) invitál. A város elárasztva kis reklámcimkével (ragasztva és osztogatva), ami akkor még nem volt szokásos (a címkén Galántai fotója, amint az "Ellenlépő" c. kerekes szobrát tolja).

"Főútvonal - magánterület" tábla (1973 Balatonboglár)
Műtárgy használatra. Átfunkcionált útjelző. Az út más értelmezése.
(A tábla felirata: "magánterület".)
Ellentmondás a vizuális és verbális információban.

"Főútvonaljelző csoport" (1975)
A tábla eredeti értelmében az ismétlés értelmetlen. A jelentés ismétlés által kerül át a művészet szférájába. (A főútvonalak sokaságára van szükség.) Kelet-európai probléma.
A "Főútvonaljelző csoport"-ban egy nem létező jelenség utáni vágy fogalmazódik meg, míg a "Főútvonal - magánterület"-ben egy helyzet tudomásulvételéről van szó.

Az ismétlés más formái

"200 %-os csákány" (1979) és "Ellenlapát" (1975)
(egymást eszköztelenítő eszközök)

Míg az eszközök ismétlése a kollektivitásra utal a kontextusban kioltódik a tárgyak eredeti értelme. (Kollektív tehetetlenség.)

Az ismétlés természetes, az egy tárggyá tevés abszurd.
Ellentéte helyzetdokumentumként érzékelhető.

A módszer

1. Két rendszer, egyik a másikat rombolja.
2. Két rendszer, egyik a másikat kiegészíti.

Visszafelé:

2. Továbbra is létező tárgy. Két egymással ellentétes (nem hasonlító) rendszert eredményez (két nyom).
1. Megszűnő tárgy. Két egymással ellentétes rendszert eredményez. (Egyik a tárgy nyoma, a másik nyom a tárgy megszüntetése által keletkezik.)

A cselekvésre vonatkozó tárgy (nyom).
A cselekvés tárgyasulásai (nyomat).

Tárgyak: A fontosság sohasem a tárgyaké, hanem a gondolaté, amely benne megjelenik. "Közegszántó"

Most azt mondtam, hogy vas, de majd azt mondom, hogy fény, és akkor fényből fogok munkákat csinálni.

"AXIÓMÁK"

A valóságos viszonylatokat valóságos, de más követelményeknek vetem alá, így valóságos transzpozícióval kapom a valóságot.

A valóságos viszonylatokat valóságos, de más (új) követelményeknek vetem alá. Az így keletkező más (új) összefüggés valóságos kell, hogy legyen.

A valóságos konkrét viszonylat és a konkrét, új követelmény egymásra hatásából új, valóságos összefüggés keletkezik. Az új összefüggés vonatkozásai megtermékenyítőek lesznek (feltételezhetően).

Itt a tárgy és a lenyomatok egymás mellett lettek bemutatva. A lenyomatkészítés egymásra merőleges síkban történt, a forma pozitív képben látszik és szintén két egymásra nem hasonlító alakzat keletkezett.

A "Könyv-objektek" kiállításának megnyitásán Anna Banana hangperformanszban ismétli meg a tárgy és vetület információ eltérését, mely a megnyitó magyar szövege és a hangos olvasat között keletkezett.

ADALÉK A "KÖNYV-OBJEKTEK" ÉRTELMEZÉSÉHEZ

I. A tárgyak alkotórészekre bontása a megnevezés segítségével.

Megnevezés: Rézlemezvég-síksor összefogása nagyfeszültségű elektromos biztosíték alkatrészekkel.

II. A tárgyak formai konvención alapuló megjelölés-kísérlete:
Napló, Hátulról nyitott könyv, Sikerkönyv, Nyitott dosszié, Könyvcsutka.

1989

Jegyzet

1. Csak azoknak a formáknak szabad elhinni igaz voltukat, amelyek az életben már kipróbálódtak.
2. Ezek a formák automatikusan megtalálják egymással a kapcsolatot és ezáltal képesek valódi közléseket létrehozni (informálttá válni).
3. Nagyon fontos, hogy a tárgykapcsolatok létrejöttét megvalósító ember etikailag tiszta, szellemileg befolyásolatlan legyen idegen szempontokból, mert
4. bármit is teszünk rövid életükben, tevékenységünk legfontosabb célja a lét bonyolult összefüggéseinek megértésére irányuló figyelmünk és igyekezetünk megőrzése.

(Demokratikus háromszög, 1985) (plakettek, 1985) (Csendzongora, 1988)

Abban az időben nem volt számomra más biztos (nem személyes) kapaszkodó, mint egy 42-es (a kereskedelemben kapható) saru, amely azt a kisebbséget jelentette, akik 42-es lábbal rendelkeztek.

1. A 42-es talp mint egy nem látható kisebbség metaforája. (METAFLÓRA)
2. A negyvenkettesek kisebbség tudata. (!)
3. Identifikálva mint hivatalos 42-es.
4. A többi kapcsolat ( - még hivatalosabb: gépalkatrészek) ennek az identifikációnak az erősítésére szolgál.

(Szabadság-börtön, 1979)

1975-ben, amikor először használtam a talpmotívumot, nem fogalmaztam meg magamnak ilyen világosan mindezt, inkább ösztönösen kezdtem használni, mert valami mágikus lehetőséget éreztem benne. A talp azért fontos nekem, mert ebből a triviális összefüggésből kiindulva sok mindent el lehet mondani, és mert a talp végtelenül egyszerű formája kiválóan alkalmas arra, hogy különböző módosulásokat szenvedhessen. A talpban rejlő jelentéslehetőségek - a kommunikáció, a haladás, a helyben járás stb. - ma Magyarországon és az egész világon nagyon aktuálisak.